Vista (Kolozsvár-Ny, Gyalu-É; az Alsó falu végi Lok hídja 397 m, a Templomdomb 425 m)

Legmagasabb hegye: Ölves, 1942: Ölyves 637’8 m; Bicka dombja 562 m; Csere, 1942: Csereerdő 562 m; Csúp tető, 1942: Csúp 545 m; Galambudu 544 m; Csigás 530 m; Köveshegy 452 m; a Bircút Ölvestől – 602 m – 586 m (ahol a gyalogúttal találkozik) – 598 m (ahol a Gödörfűn kijáró szekérútba ér Kapulaton).

Helynévi adatok 1304-ből: Palota; 1391: Hordóskút, Hordóskúti patak; Kapulat; 1727: {Gyalu határát} az kapusi határtól fogva az Bércz út tartja az gorbói és vistai erdő  mellett le az Kapulatig (Gy 276). KszHn-ben: 1645, 1676, 1731, 1737, 1754, 1770, 1774, 1813, 1851, 1855, 1864, 1868; 1941-ből 189 névadat. 

Agyagmart: a felső  faluvégen, a Kisrítbe vivő  utca végén (az Y  b. o.). Régóta agyagbánya lehetett.   

Agyagos  ~ Agyagos rít hn 1645: az Agyagosban (k). Agyagos Rét ... a Nádas pataka ... szomszédja 1740.  A régiségből idézett helynevek zöme Szabó T. Attila: Kalotaszeg helynevei. I. Adatok. Kv 1942. 269-276. Agyagosrét (k.) 1941. 126.

Akasztódomb Fekvése –  a falutól távol, de a szomszédok: Gorbó és Türe határához közel – mintha azt mutatná, hogy itt valaha [1438?] két-három vagy több falu okulására akasztottak. {Viszonylag gyakori azonban közelesebb meg távolibb faluhatáron is.} Akasztódomb (l.) 1941. 101.

Alsága/Arsága  1731: Árvát alsó ágában hosszan nyúlik le (k.), a Nádas patakjáig s a Gorbóra járó útig; 1740: Arvát n. h-nek alsó ágában >  Arsága (k.) 1941. 122.

Árkok közt (l.) 1941. 114.

Arsucca – Alsó utca –  az Y alakú hármas völgyben a betű alsó szára; olykor (1868 utántól, persze) "Vasútucca" is (Erre megyünk a vasúti megállóhoz.)

Árvát: legszebb kaszálónk, a gorbai határ szélén. 1676: Gyalu felől határa az Arvad teteyen az bercz út;

Árvát hídja: 1740: Árvát-hidja; Árváthíggya (l.) 1941. 100. Árváthídi Láb (l.) 1941. 99.

Átal: a falutól DK-re. 1731: Az Által nevü forduloban; Átolban 1770; Átal (sz.) 1941. 14.

Átalberek: a falutól Ny-ra, a Hidegkúthoz lefolyó patak fejénél. Környéke legelő; bányájából fagyálló mészkövet bányásztak. Átalberek (tm.) 1941. 109.

Barát rét: 1737: Barát Réti az Árvát alsó ágában; 1740: Nagy alias Barát Rét. E név elenyészett.

Berek 1. Borostyánberek 

Berek 2. Csengőberek  

Berek 3. Farkasberek  

Berek 4. Körtiberek

Bickadombja: legelő Szárhegy fölött. Bickadombja (l.) 1941. 56.

Bírc: 1. Vista és Gyalu határbérce; 2. Köveshegy teteje.  

Bírcút: az 1. Bírcen vezető  szekérút. 1676: Gyalu felöl hatara az Arvad teteyen az bercz út. MOL EFL. IV.F. 259.;  SzTA: KszHn 269. 1727: {Gyalu határát} az kapusi határtól fogva az Bércz út tartja az gorbói és vistai erdő  mellett le az Kapulatig (Gy 276).

Bikarít: kaszáló; a bikatartó gazda használta. 1770: Bika rétnél (szántó); Bikarít (k.) 1941. 94.

Borzás: erdő , kaszáló.

Csengőberek: szántó Kisrít tetején.

Csere: erdő és szántó Nádaselve tetején. Egykor egyházi birtok volt.

Csigás;  Csigás-ódal: a mindenkori dobos kaszálta; Csigás-tető szántó.

Csíkostó: hajdani halastó emlékét őrzi; ma kaszáló.

Csincsekverme: < Csincsek csn; nem ismeretes 1600 után; korábbi lehet. (Dr. Csincsek Imre, Bp; bácskai származású.)

Csinyáltút: Alsó-faluvégünk alatt elhaladó KolozsvárEgeres országút.

Csípes kút, Csípeskút: Nádaselve Ny-i részén.

Csorgucca – Csorgó utca –  az Y alakú hármas völgyben a balsó elágazás.

Csúp, Csúptető:  római megfigyelő torony (specula) nyomaival; anyaga régészetileg hasznavehetetlenné bolygatott (Ferenczi István); 1980 körül még élő emlékezet szerint 1910 táján Gábor Györgyi itt kincset kutatott.

Dorgó: 1414: Dorgow – Dorgó ~ Nádasi Dorgó cs. A magyarnádasi Dorgó család itteni birtoklására mutat. Csánki 5: 277, 464; Hnt. 1900: Dorgó; 1913: Dorgómajor: Vistához tartozó lakott hely. (Dorgo csn 1616: Gyergyócsomafalva (2). Dorgó György 1848: enyedi diák. JakóJuhász: Nagyenyedi diákok. 1979. 259.)

Dudalyuk: a Selymíki patak felső, mart alatti völgye; 1977-ben két ember még ismerte nevét-helyét: Gáspár András volt bíró és Székely György  Gyula  volt közbirtokossági jegyző.

Égyházföve: kaszáló Szilvástű dűlőben.

Farkasberek: erdő Kisrít közepe tája fölött. – Farkasberek pataka.

Fersucca L. Hidegkút

Feneketlen kút < Hordóskút, 1391. Hordóskút nevű hr-ben. Valamikor gereblyenyéllel sem érték el az alját.

Fogadóséknál: Alsó-faluvégünk, a Csinyáltút mellett, ahol a Kolozsvárról jövő út Egeres felé tér; nagyon régi fogadó emlékét őrzi.

Fűzkút, Fűzkútbirce Vö. Rakottya.

Galambudu: Hajdan tilalmas erdő, de már régóta legelő; árváti oldalán minőségi anyagában kimerült kőbánya. {Odor – Udu (cavum), odu. Pápai Páriz: Dictionarium, 1708. Odú, udvas. Pálfi: Erdélyi méhecske, 1762/85.}

Gát: a Nádas vizén épült gát; innen vezették le a Malom patakját, amíg a malmok szabadok voltak; azota minden megsemmisült.

Gátnál, a : kaszáló.

Gecsetova: szántó Fűzkúton felül. < Gecse csn; nem ismeretes 1600 után; korábbi lehet.

Gerecse: szántó. 1304:  Gyereche ... Gy 3: 348. {Gerecse: 'meredek, sziklás' ÉT 1980. 651; FrL. –  Ha ez igaz, az 1304-beli Churthlyuk n. határpont a Kűcsorgói szakadék lehetett.}

Gojóbiskű: szántó.

Gödörfű: 1850 táján itt volt az Alsó utca – a falu – vége; innen indul a Gyalai út, a környék régi vásáros útja. {Gödörfő-Ujtelep Vas vm. Hnt 1888.}

Hársfakút, Hársfakútnál: Árvátban, Szuguly alatt; a tartós aszály miatt eltűnt a kút, a hn is elenyészőben.

Hidegkút csorgó és hn a felső faluvégen (Ny-ra); Hidegkút vagy Hidegkúti utca, ritkábban: Fersucca (vö. Arsucca) az Y alakú hármas völgy jobb szárnya.

Horgaskert: a falutól É-ra, az országút fölötti oldalon.

Kaloda: a Kalodánál, Kaloda hídja: az Y alakú hármas völgy találkozó pontja, a falu közepe; hajdan bizonyosan büntető kaloda, pellengér állott itt. 

Keresztárok ~ Kisutca: az Y jobb szálának – Hidegkút utca –  első  harmadánál balra nyíló utca.

Kiserdő : ma szántó, a falu feletti hegyen K-re; irtásföld emlékét őrzi.

Kislászlócsere: szántó.  < Kis László-csere. Mint személynév ez sem ismeretes 1600 után; korábbi lehet;  irtványföld emlékét ő rzi.

Kóros 1770: Korósban kaszáló {'kórós' < kóró 'frutex' + s}

Kotyor; kotyri fődek; Kotyor-ódal; Kotyor-tető a falutól D-re. {Nagy János kotyra. Bálvánosváralja, 1774. SzTA: Szn hn; m-cs: Kotyorka csn, 1870.}

Köveshegy: bizonyára századok óta folyt itt mészkő bányászat; elso\ íemlítése 1780-ból való; 1868 –  a kolozsvári vasútvonal építése – óta megszakítás nélkül; l975-89: a minőségi követ nagyüzemileg, kimerítően; azóta nehezebben-lassabban. Immár ritkulni kezd a hagyományos "jókívánság": –  Addig ílj, amég Köveshegyen kű lessz!

Közmező : Kapulat és a Gyalai út között. Hajdani nyílföld –  faluföld –  és nyílosztás emlékét őrzi.

Kűcsorgó – kősziklából csörgedező csorgó.  Kűcsorgónál.

Láb (több helyen), Kislábok. %

Lábmellet   „Tova hátra, a Lábmellett“: Csúptól keletre, 

Lok: régente: loki kenderfődek Alsó-faluvégünktől Lokhídjáig illetőleg Dorgóig; Logba nyűnek. 1962-89: "kerthelyiségek" (háztájiak); 1990-től szántók.

Magoshegy Íródeákok írták Magos megy formában is. Egy öregasszony 1915 táján "Hegyesmagossába" ment mindig.

Malom patakja: a  Nádas vizén épített gáttal csatornába terelt vízfolyás. Határunkban két malmot hajtott: Felső malom, Ferső malom ~ Köveshegyi malom: gyalogszerrel és üres szekérrel Köveshegyen át jártak oda; a másik: Alsómalom, Arsómalom. A kőpadgerenda felirata szerint mindkettőt gróf Esterházy János csináltatta {1810 után; az évszámokra nem emlékszem; gimnazista kori feljegyzésem tűzbe került; adatot rájuk eddig nem találtam}. 1948 után a gátat lerontották, a malmok megsemmisültek.

Matánné  Alsó-faluvégünk egyik újabban beépült utcája, ill. szántó, kaszáló); Kis-Matánné: szántó.

Máténé: erdő. Feltehető , hogy az 1609-ből ismeretes két Máténé özvegyasszony valamelyikének nevét őrzi.

Méheskertek: tanyaszerű telep az Egeres felé vivő út bal oldalán 1900 k.; utóbb kaszálóként haszált kert.

Ölves: erdő, 610 m, határunk legmagasabb pontja. 

Ördögcsicsinka: meredek mart az iskolaudvarral átellenben.

Pad: szántó a faluhoz közeli déli hegytető: Csigástól délkeletre.

Palota 1304: locus palatii lapidei – kőpalota helye – 'Palotahely'; nem  "kővár helye" (így Balázs: Kolozs megye, 1939); a "kővár" Csúptetőn lehetett.

Papcsereje: erdő, majd legelő, 1964-to\l szántó, 1990-től ismét legelő .

Patakszíl: az egykori Malompatakja melletti helyek.

Pinzes: szántó (vsz "szenlászló-pinz" képzete él benne)

Rakottya: erdő .

Sejmík: sejmék Kalotaszegen néhol 'vizenyös hely': Gálffy–Márton 1965. 126-7. {Selymék hn. Gyergyószárhegy; – selymékes hely. Háromszék; – Kis sömlyék szélin tehenek legelnek. Juhász Gyula: Magyar táj, magyar ecsettel.}

Sikátor: a keresztárkiak vagy kisutcaiak útrövidítő járása a Kalodától a Papkert alatt.

Szárhegy: nagyrészt a szó 'kopasz, kopár' jelentésének megfelelő határrész. {Valamikor a 30-as években kiváló kőfaragómesterünk, repülőgéppel óhajtván hazatérni Kolozsvárról, Szamosfalván repülőre ült, s a pilóta – rendelés szerint – leszállt vele, ámde nem a vistai Szárhegyen, hanem Gyergyószárhegyen.}

Szegkút: határunk leghidegebb vizét "hajdan" bőven adó árváti csorgó; úgy húsz éve nem csorgó; vagy 15-20 méterrel visszább, domb alá vitték; bodonkút lett, nics kifolyása. Valamikor gyógyhatást tulajdonítottak a szegkúti víznek; tudunk róla, hogy súlyos betegek –  kivált akik hosszabb ideig nem jártak gyűteni Árvátba – nagyon kívánták.

Széláj (< szél: 'ventus' + áj 'völgy'): a falu dényugati része; az Y bal szárának jobbra forduló folytatása.

Széláji kertek: erdő alján kerített szántó, kaszáló.

Széláji patak: Körtiberek, Kiskút és a Széláji kertek alatti  források vizét viszi a Csorgutcai patakba. 

Szilalatt: szántó. 

Szilos: szántó; hajdan erdő lehetett. {Ősi örökség a finnugor korból. TESZ: szil 2 1015: Scylfa; 1221/550: Scilos hn VR 361.  1590: adot egy feoldet Sylosba. Váralja Uhsz. SzO)

Szilvástű: szántó.

Szuguly: kaszáló Árvát nyugati ága végében; < 'zug, zugoly, szegelet'. {szugoly. Wass Pál; Két gát közti szuglya, Nagy Szugla hn. Érsekújvár 1853 kataszt. tk.}

Tardi-kút ~ Tardi kútja: Fűzkút n. hr-ben, a faluhoz  közel. (Ha ugyan nem helybeli lehetett, a legközelebbro\l számításba veheto\: 1737 körül Buda (: Bodonkút) birtokosa Tardi Mihály.)

Töjke szántó.

Tüvisközt: szántó Kisrít dűlőben.

Vargalis-tető : legelő a falutól nyugatra.   {SzTA az 1731. évi "Varga ölés tetö" adatban vélte meglelni gyökerét, összevonással meg i-ző  nyelvszokással magyarázván a név további alakulását. Minthogy ugyanazon forrásban (KszHn 270) még legalább egy – merőben hibás –  íródeákos "értelmezés" olvasható: "Szilaj patakja", holott ez –  a mi i-ző nyelvjárásunkban! –  máig Széláj (< szél: 'ventus' + áj: 'völgy'); az a gyanúm, hogy a sorban következő  másik név – "Szölö ally patakja" – szintúgy Széláj (a Széláji patak) "értelmezése". 1942-ben széláji öregtől magam is hallottam "Szőllőally"-t. Nos: inkább hajlok arra, hogy Jókaitól vegyem Vargalis-tető magyarázatát: a kincskeresők, a "vargyalisok", akik a régi okmányok nyomán kutatnak (Cigánybáró. Kisregények 1957. II. 346). A Jókai-szótárban a szóalak: vargyialis –  kincskereső.}