Neve első felbukkanásától  V i s t a   illetőleg így olvasható (Vysta, Vystha, Wystha, Wista). Szláv személynévi eredetű helynév, a névadás módja azonban magyar: a személynév toldalék nélkül válik falunévvé, s mint ilyen: korai település. „Vistát hasonló nevű kolozsi várjobbágy alapította, mégpedig minden valószínűség szerint az ispánság Szabolcsban, Nádudvaron és Szoboszlón fekvő birtokairól hozott emberekkel.“ (Jakó: A gyalui vártartomány urbáriumai, IX.) Ha figyelembe vesszük például a  c i b ó k a ('mókus') útját, a szóföldrajzi feltevést is: ez csak megerősíti Jakó Zsigmond szavait. (Hasonló a szomszédságból: Méra, Türe, Mákó, Daróc; valószínűleg 1200 utániak a Nádasmentéről: Bogártelke, Inaktelke; ismeretes Andrásháza névadója 1310 tájáról, ez tehát még későbbi település.)   

A szláv személynévre: Vyata, Jaroslav vajdája; fia 1106: Jan Vyatič (Povest'. Orosz őskrónika ~ Nesztor-krónika. Századok 1948/1989. 306); mint magyarországi személynév tűnik fel a Váradi Regestrumban: 1220/550: Visata a Borsod vármegyei (Lénárd)Darócon sasvári várjobbágy (Györffy 1: 769); és ugyancsak ismeretes Nádudvaron (Szabolcs vm).

Balázs Éva kiváló történész innen eredezteti falunk névadóját; de úgy járt, mint aki jó helyről indult és rossz helyre jutott: 1229/550 Wisata ugyanis (Kolozs)Pata határával szomszédos birtokos neve (Gy 3: 367). Korábban (pl. VR 1903, Balázs Éva: Kolozs megye kialakulása. Bp. 1939) ezt a Wisata nevet falunévnek és az évet Vista első emlitésének vélték.  Legtovább mentek a tapogatózásban a Documente privind istoria României kiadói, akik sok fontolgatás nélkül leírták, hogy ama Visata (Viştea), sat în raionul Cluj, tőszomszédja pedig: Poca (Păcureni) ... sat în raionul Tîrgu-Mureş (DIR. C. II. 1951. 140).  Györffy György tisztázta, hogy a VR-beli  Poca olvasata Pota lehet, ez pedig Pata.

Sem a feljegyzett helybeli névmagyarázat, ti. hogy a nép magát a dombok közé "víste" > Vista, sem pedig Kelemen Lajos nem meggyőző nézete (1927): „Vista a szláv nyelvekben magas fekvésű helyet jelent“ (Ke 1: 88) után talán Herepei sugallta "értelmezés": Vista = 'Kilátó', egyszerűen nem felel meg a hármas – Y –  szűk völgyben  fekvő falu névmagyarázatául.

Különben is: Milyen kilátás nyílik olyan szűk völgyből – hiszen ott telepedett a falu! –, ahol délkelet felé a meredek oldalú Csigás 530 m, észak-északnyugat felé a szintolyan Köveshegy 452 m, ami viszonylag magasnak számítható,  s csak nyugat felé valamivel nyitottabb: a Templomdomb 425 m, két patak összefolyása fölött, az Y v pontjában.

– XIII. 2. f. „... a történeti körülmények ismeretének világánál az látszik valószínűbbnek, hogy a XIII. század második felében építették“ Vista templomát (Ke 1: 92).

– 1280 körülre tehető  templomunk építése, mint Debreczeni László írja az 1930-ban ajándékul hozott Emlékkönyvben.

– 1291. február 24. napján kelt királyi oklevélben tűnik fel neve, amikor III. Endre – megerősítvén IV. László király 1282. évi adományát – az erdélyi püspök birtokait kiveszi az erdélyi vajda és a vármegye  joghatósága alól: „item Vysta et Sasag“ ..., úgyszintén Vista és Sáságy Kolozs vármegyében (Ub  I. nr. 243; Jakab: Oklevéltár Kolozsvár ... I. n. XII; Gy 3: 378). {*Sáságy elenyészett település; a Kis-Szamos bal partján feküdt.} Megjegyezhetjük, hogy Miháltz Elek valkói lelkész, Kalotaszeg lelkes ismertetője az első  említés évét – Kolozsvár Oklevéltára nyomán – már 1896-ban helyesen adta meg (Protestáns Közlöny (Kv), 293. lap).

– 1304: Wysta Gerecse föld határosa: t. Gyereche (Cs 5: 357). = : ... in commetaneitate t. Wysta. Fekete Pál fia: Tamás és fiai: Jakab és Miklós Vista szomszédságában, a Nadas folyó közeli földet 7 M-ért eladták Miklós gyalui plébánosnak. Nyugat felől a határ Churthlyuk mellett kezdődik, s egy Berch-en át „usque ad 1 locum palatii lapidei, qui est cca fl-m  Nadas“ nyúlik. Pesty {1864} gyűjteménye szerint „Geretse foglalja magában ... Palota fiok részeket; az utolsó arról neveztetik, hogy ottan valami udvar házak voltak, melyeknek romjai ez előtt nem régen látzodtak“. Ma hn. Vista hr-ban K-re (Gy 3: 348). {Az a Churthlyuk csakis a mai Kűcsorgó árka lehetett.} – Su 2: 335.

– 1332–1334: Johannes sacerdos de Diusta, Vista, Vysta egyházának János nevű papja 1332. II: 16, 1333. II: 14, 1334. II: 12 garas és 6 keresztes báni pápai tizedet fizet (Gy 3: 378).

– 1338. március 10. Váradi káptalan: az erdélyi püspök  Wysta és Tyre {Türe} nevű helységeinek Nadasd faluval  {Magyarnádas} szomszéd határát nem hiszi szükségesnek újra megjáratni (TTár, 1889. 535. Szabó Károly. A latin okl.: Ub I. n. 544). Ez az 1338 előtti metalis – ha ugyan nem pusztult el – sajnos mindeddig nem bukkant fel.

– 1350 körüli  időre tehetők a vistai templom töredékes falfestményei.

– 1391. július 3. Kolozsmonostor: a konvent jelenti Zsigmond királynak, hogy január 23-i utasítására   az erdélyi püspök Gyalu, Vista, Lóna és Fenes nevű birtokait meghatárolta. A Szucsáki nemesek Szucsák helysége felé a püspöki birtok határa a Nádas vize mellett kezdődik, ... penes fluvium Nadas ubi quidem rivulus Hordowpathak vocatus cadit ad dictum fluvium Nadas ..., ahol a Hordóskúti patak a Nádasba ömlik, s felmegy a patak medre vagy folyása mellett ... ad locum fontis scaturientis qui vulgo Hordowkuth appellatur ... és tovább ... ad caudam alterius montis excelsi Capulak vocatam ... Ez a Hordowpathak {2x} ma: Hordóskúti patak, a fons Hordowkuth Hordóskút (maga a forrás – az aszály előtti évtizedekben jó bő vizű volt – Feneketlen kút), Capulak pedig Kapulat  (erdő) Vista, Szucság, Gyalu és Fenes közt. (Ortvay: Oklevelek Temesvár ... I. n. 125; regesta: TT 1889. 733; Mályusz: ZsO I. n. 2123.) {Ezzel tehát a viszonylag távoli régiségből újabb hiteles bizonyságot nyertünk két-három helynevünkről. Hol vagyunk még a másfélszáztól! Addig fel-feltünedezik egy-egy személynév; természetesen: elsősorban papokra lehetett számítani: 

– 1395.II.24. IX. Bonifácius pápa bullája a vistai Szent Péter titulusú plébániatemplom oltárigazgató papjának, Lászlónak jutalmul szép javadalmakat rendel (Ke 1: 89).

– 1431: Gál pap Vystha-i káplán (Csánki 5: 425). 1431: Gál pap vistai káplán ügyvédül vallja Mérai János deákot, a gyulafehérvári székesegyház Szűz Mária-oltárának igazgatóját, Barnabást, a Sz. Katalin-oltár igazgatóját és Balázs papot, Mérai Tamás úr káplánját (KmJkv 71).    

– 1437: Az erdélyi püspök kilenc vistai jobbágyának említése; ezek: Aszalós (Azalos) fia Mihály, László fia Márton, Szomordoki András {Szomordok: negyedik szomszédság}, Bese Péter, Sólyom András, Nyilas Jakab, Fodor Péter, Nagy (Magnus) Tamás és Drági Albert {Drág: Doboka>Kolozs vm nyugati hr}. (Csánki 5: 425.) Közülük ma csak az Aszalós > Szalos ~ Szallós név él. A Nagy már akkor gyakori név volt, de nem azonosítható az újabban feltűnővel. 

– 1444–1449: Albert pap Vistha-i ~ Wystha-i plébános (Csánki i. h.; KmJkv 522, 762)

– 1450: Wystha (Cs 5: 425). =: Wystha-n lakó Barnabás fia Balázs – szentmihálytelki, nádasi, szomordoki és boci társaival – Szent György-nap táján Debreczen vásárán volt portékáival; egy kolozsvári polgár ekkor előttük tett végrendeletet (KmJkv 846).

– 1475–1501: erdélyi püspök s a vistai templom kegyura Vingárdi Geréb László (VG János erdélyi vajda és Horogszegi Szilágyi Zsófia – Mátyás király anyja, Szilágyi Erzsébet testvérének – fia). „Vistán is az ő emléke mindjárt az a szép, nemes alakú, zengő hangú nagyharang, melyen Jézus és Mária nevén kívül az 1487 évszám öntése idejét mutatja. De az ő emléke a díszes csúcsíves művű papiszék, amely szintén a XV. század végének alkotása, valamint ... a szentségfülke és a szentély boltozata is.“ (Ke 1: 93)

– 1498: A templom szentélyboltozatának megújítása. Az évszám a zárókő vagy boltozatkő címerpajzsán.

– 1525: Wystha-i Mihály pap helyét átengedi nemes Szentpáli Menyhártnak (KmJkv 4076).

– 1542: A gyalui vártartomány falvait –  benne Vistát is – a fejedelmi udvartartáshoz rendelik.

– 1581: A gyalui vártartományban szabados puskásságot hoz létre a fejedelem. Több falu jobbágyai kerülnek így viszonylag jobb társadalmi és anyagi helyzetbe. Vistán ennek emlékét őrizheti a Szalosok egyik ágának Puskás megkülönböztető neve.

– 1589.XII.6., Kv: Báthory fj adománylevele említi: Almási Albert gyalui udvarbíró (provisor arcis Gyalu) beiktatásán többek közt jelen volt „Item Ambrosio Chazar Judice et Paulo Vincze ex p-e Vista“ (F. 17. Km lt. MOL. Demény Lajos szíves közlése, 1998).

– 1602–1848 {rövid megszakításokkal}: Vista magánföldesúri birtok.

– 1609: Vistay ökrös emberek (név szerint): 10, gyalogszeres (n.sz): 10, özvegy asszony (n.sz): 4; két szabados darabont, két szabados ács (név nélkül).  

– 1633: Elhunyt Zilahi Péter vistai pap; „mint a templom piaca kövezetébe berakott sírköve muatja, meghalt 1633-ik évben; ezen sírkőről olvasható az is, hogy ezen atyafi az  amstelodami akadémián is megfordult. Helyébe lépett fia, Zilahi András.“ (Névkönyv 1872. 30. Miháltz).

– 1651: Matheus Gal et Joannes Andras jurates in Vista {Gál Mátyás és András János vistai esküdtek}  (EFL F 17. Km lt. MOL. Demény Lajos szíves közlése, 1998).

– 1652: Vista első fennmaradt és kiadott urbáriuma. –  Barta Istvan Falus Biro, Andras Kovats, Azalos Mihaly, Sz: Kiralyi Jakab, Kis Andorjas Janos, Zanizlo Mihaly, Sz: Kiralyi Janos –  Hi sunt jurati {Ezek az esküdtek}. Összeírtak még 21 családfőt, említenek három házast (n.n) meg egy özvegyasszonyt; két szökött jobbágyot, három üres telket (n.sz). Megtudjuk továbbá, kinek hány fia, lova, ökre, tehene, tulka, kosár méhe volt ... (Gyalu 98-100).

– 1670: Ez évi urbáriumunk 17 családfőt említ (köztük egy darabantot,  két faragót, egy fazekast, egy bonchidai csűrbírót); ekkor Barta Márton a bíró; zsellér állapotú csak egyetlen családfő (Uo. 184-185).

– 1676: Inventatio: 24 jb családfő, 4 fugitivus {szökött jobbágy}; "Sellerek it ninczenek". (EFL IV. Gaz. 259. A. MOL)

–  1699: Elkészül a templom nyugati karzata, a leginyek kara. A mellvéden kilenc 80x90 cm, a karzat alján 14 különböző nagyságú tábla.  Felirata: „Anno Domini 1699. Az Istenhazanak Ekességere. Az Legenyek csinál[ta]tták, Istenhez valo jo indulattyokbol Birajok volt Barta Janos Uram. Istené legyen a Dicsosségh menyben es it ez földön. Gyaluban lako Aztalos Janos munkaja ez; Bekesség ez Szent haznak.“ (Ke 1: 75) Kelemen Lajos ennek alapján azonosította 1925-ben a magyarbikali, Debreczeni László pedig 1928-ban az általa akkor felfedezett ketesdi mennyezetfestményeket.

– 1702. évi Kolozs vármegyei összeírásban Vista birtokosa br. Andrási István (Benkő J.: Transsilvania specialis, 1999. I. 318).

– 1704: II. Rákóczi Ferenc erdélyi hadseregében ekkor két vistai puskás közvitéz neve tűnik fel: Éles István Visztai (1994. 269) és Szabó János  Visztai (270), a harmadik pedig kardos-puskás Pál János Visztai (269). {A Helynévmutatóban – amelyet a 78. lapon olvasható köszönet már-már nekem tulajdonít, holott nem az általam összeállított lajstromot használták fel – indokolatlan a kérdő jel: Viszta [?], mert éppen az Éles név bizonyítja, hogy Viszta = Vista. Lásd 1676: Éles Mihály és Éles István vistai jobbágyok nevét! Viszont teljesen hibás a 350. lapon olvasható „Dumbrava Simion Vistei“ Vista alá hozása: 1. 1720 előtt nincsenek románok Vistán; 2. Vistei = visti, ti. a Fogaras-vidéki Alsó- vagy Felsővist faluból való volt az illető  katona.} 

– 1713: Conscriptio Comitatus Colosiensis {Kolozsvármegyei összeírás} Vistán 15 örökös jb és 14 zsellér családfőt talál (EFL F 49. Vegyes. 4. cs. MOL).

– 1737: Gyalui urbárium összesítésében Vistán van m. jb 19, fiú 36; m. jb özv: 3, fiú 4; m. jb árva 3; r. jb: 6, fiú 5; m. zsellér 3, fiú 2; r. zs 2, fiú 4 (Ja: Gy 415-417).

– 1751: Conscriptio Pagi Vista: 32 jb, 4 zsellér, 6 vagus  (EFL F 50. 26. cs. MOL).

– 1756: Ez évből ismert Vista (első?) tanítója:  Szilágyi Márton (MtT 1979. 160).

– 1760: "Fatornyunk" – a harangláb építésének esztendeje. Kiváló mestermunka.

– {1760}–1801.III. Vistai pap Dósa György, „ki 40 évi hivataloskodás után megvakult, sokáig káplán szolgált helyette“ (Miháltz). 1801. március 8-án temették.

– 1765–1767: Elkészül a templom 120 négyszöglapot tartalmazó festett mennyezete. Az északi mező középső  táblájának felirata:

• „E MENYEZET KESZITTETETT ISTEN DITSÖSÉGERE AZ EKLESIA KÖLTSÉGEVEL MDCCLXV DIK ESZTENDÖBEN KISASSZON HOV UTOLSO NAPJAIBAN TISZ(teletes) PREDIKATOR M{.} DOSA GYÖRGY{,} Curator SZEKELY ANDRAS{,} EGYHAZFI BOR MARTON SERÉNy INDUSTRIAJOK S VIGYAZASOK ALTAL{.} ISTENÉ A DITSöSÉG{.} IDÖS ASZTALOS UMLING LÖRINTZ MUNKÁJA“ (Ke 1: 97)   

– 1765-ből való a  déli bejárati ajtó lapja. „Ez Ajtot Székely János / Istenhez valo buzgó kegyes / Jó indulatyából a maga költségével / tsináltatta Isten Ditsőségére Anno / 1765.“ 1927-ben Kelemen Lajos történész még ki tudta olvasni a nagyon elmosódott felírást (Ke 1: 91). 1767-ből való a papiszék elejének virágozása {színes képe: Néprajzi Lexikon V. 320. u. tábán} és a templom nyugati főkapujának kétszárnyú ajtólapja;  díszítése ugyancsak id. Umling Lőrinc munkája (Szallós Kis Ferenc, Ref. Szemle, 1987.4.298.; Ksz, 1992.8). A készíttető személyére lásd az 1768. évi összeírást: 33. Székely János {...} Judex dominalis {udvari bíró}.

– 1766. évi református egyházi összeírás Vistán 138 férfit és 149 nőt talált (Benkő J.: Transilvania specialis, 1999. I. 370).

– 1769: Vista tanítója Keresztes Sámuel (MtT 1979. 160).

– 1784–1787: Kolozs vm 208 helységében a jogi népesség 110 896 fő. V i s t a : házak száma 64; családok 101; jogi népesség 544; távollevő 8; idegen 4. Tényleges népesség: 540. A férfiak közül házas 97, nőtlen 175; összesen: 272. Nők összesen: 272. A férfiak közül pap 2, paraszt 53, paraszt és paraszt örököse 46, zsellér 62, egyéb 24. Sarjadék 1-12 éves 67, 13-17 éves 18; összesen 272 (Az első  magyarországi népszámlálás (1784–1787). Bp 1960).   

– 1785. jan.: Ab Anno -785. a’ meg kereszteltetteknek száma következik e szerént. – Ekkortól van egyházi anayakönyvünk (Akv I/1.; 1952-től Kolozsvárt, az Állami Levéltárban).

– 1785: Conscriptio –  Vista elöljárósága: Judex: Székely András; Jurati: Kováts András, Mátyás Márton, Diosi Ferentz, Takáts András, András János; Seniores: Nagy András, Farago Lászlo, Mátyás Márton sen., Török János, Kováts János. 49 jb, 26 zsellér csf (EFL F 51. 26. cs. MOL).

– 1788–1793: Vista iskolamestere Buér András (MtT 1979. 160).

– 1790: Ad A(nn)o 1790 Die 2-a Aprilis copuláltattak Diosi András Kováts Ilonával (Az esketési anyakönyv első bejegyzése). A latin Ad viszont arra mutat, hogy ezt megelőzően lennie kellett korábbi anyakönyvnek; nincs tudomás róla. Ld. 1785. 

– Ez időtől Vista Esterházy-birtok. (Innen volt az a szólás: „Olyan fínyesen kiőtözött, mind gróf Eszterházi“ – s Erdély története színes képei közt csakugyan megcsodálható gróf Esterházy János reformpolitikus vonzó alakja és finom ízlésű főúri öltözete.)

– 1800. április 24.–1824: Vistai pap Dési Sámuel, „ki a kolozskalotai egyházmegyének hosszas ideig aljegyzője volt“ (Miháltz).

– 1801 Martiusban ... 8-a. Tiszteletes Dósa György Uram eltemettetett (Akv).

– 1802–1822: tanító Henter József  (MtT 1979.160). Vistai leányt vett feleségül. 1816 30-a Sept. Oskola Mester Henter Joseffnek és Szalos Annának Joseffet. Kereszt Szülék András János és ennek Felesége Sámsondi Sára (Akv). 1822 20-a Sept. Kántor Henter Joseffnek és Szalos Annának Joseffet. Kereszt Szülék András János, és ennek Felesége Sámsondi Sára (Akv).

– 1817: Vistai kelengyeláda: a vistai bútorfestés első fennmaradt emléke (Magyar Nemzeti Múzeum. NrLex 2: 432. u. {3.} színes táblán: Kalotaszegi bútor).

– 1820: Conscriptio Czirákyana –  "Következnek a meg hütöltek nevei: Falus biro Szöts István x Esküttek Üd. Székelly Márton x Szallos István x Mátyás Márton x Szallos András x Mátyás István Bitta x Iffj. Szekelly Márton x Iffj. Mátyás István x Pall Pista x Nagy István x Lapusán Gyermán x Üd. Szallos Márton x ifj. Szallos Márton x. {Ahol x = kézjegy.} (EFL F 52. MOL)

– 1823–1831: Vistai tanító Ágoston György (MtT 1979. 160).

– 1824–1854.VII.30. Vistai pap ifj. Dési Sámuel. {Élt 52 évet.} 

– 1834–1837: Vistai tanító Deák József (MtT 1979. 160).

– 1839–1847: Vistai tanító Kiss János (MtT 1979. 160).

– 1842: Ezen egész Évb(en) a’ házassági életre egy pár sem eskettetett öszve (Akv).

– 1847–1848: Vistai tanító Papp Elek (Sebestyén Kálmán, MtT 1979. 160).

– 1848: A jobbágyfelszabadulás után a faluhatár zöme a volt úrbéresek tulajdonába kerül; az 1870-es évektől az egykori allodiumokat is megváltják, emlékezet szerint gyalui Rosenberg Bernát bérlőbirtokostól: Stater kolozsvári zsidó vállalkozó révén 100000 Koronát fizettek értük. Az erdő  teljes betáblázása 1917-ig húzódott (Nagy Székely János, 1960). Az erdő  és legelő használatát Volt Vistai Úrbéres Közönség néven önkormanyzatú közbirtokossági szervezet  szabályozta és irányította 1948-ig, az erdők elorzásáig.

– 1864: Vista falu, van benne ötven hét birtokos gazda, és hatvan hét hurubás  (Pesty: Mo. Hnt 2011. 546a)

– 1864: A falu első  helybeli (jegyzői) leírása: Vista falu, van benne ötven hét birtokos gazda, és hatvan hét hurubás, hogy honnét vette eredetét, ’s volt is más nevezése, nints emlékezetbe, és osztatik tizenöt dűlőre. Első dülő Lok és foglalja magában – kenderes kert – To – Dorgo fiok határrészeket; torol azt emlitik, hogy régentén halas, és nadás (!) to volt, moston szántó. – Geretse foglalja magában Magos hegy és Palota fiok részeket, az utolso arrol neveztetik, hogy ottan valami Udvar házok voltak, melyeknek romjai ez elött nem régen latzottak. Csikosto ez kaszáló, hajdanába böven szolgált csikkal. Telek, emellett van csup, ez egy magos hegy, valami kis várnak romjai látzanak, de hogy mikori nem tudatik. Magosmegy, ebbe van még Átal és köcsorgó, semmi más nevezés nem emlittetik rollok. Füszkut – ez fö név itten vagyon egy füszfa, és alatta egy gyönyörüséges forrás, innét kapta nevét, hozza tartoznak a következö fiok határ részek. – Pad, – Sejmik, Kotyor, – Kis rét, – Tövis-köze, – Közmező , – Kis lább {!}, Hordoskut, – ez k., s hajdanában az ottan lévő, mint beszéllik, feneketlen kutba el, bele sulyedt  egy bivalos szekér hordoval együt meg lehet hogy rege. Kapulat fő rész és Malomlot (!) {Miért e jel? Az ó-t kéri számon: Malomlót-ban?}, Nagy Erdö, Méhek, az elöbbeniekről semmi más emlités nincsen, de az utolsó részbe sok méheket kaptak a nagy fákba, s onnét neveztetett. Szíláj ezt a nevet viselte mindég, s kertek vannak benne. Pap csere erdő , ezt azért nevezik így, hogy a Papnak vittek belőlle tüzi fát. Rakottya, ez nevét kapta a sok rakot{t}ya füzfáért, melyet terem. Medgyes, itten sok megyfa volt s attol nevét kapta. Tot-réttye, ez most nyirfás erdö, régentén egy Tott nevü embernek volt kaszálója, s most az hely Tott rétjének nevezetetik. Urak rétje, ez is az uraké volt, és azért neveztetik. Nádas alja {Nádaselve}, ez nevezetét vette a Nádas vizetöl, mely mellette folyik. Nagy rét ez egy nagy kiterjedésü kaszáló, a lakosság jobb része ev. ref. Gáspár András f(alus)bíró, Gergely János, Szekely István, Laposan Péter ifj. esküdtek, Láposi László jegyző és névaláíró (Pesty XXII. 546; KszHn 272-273. Eleje és vege EHA). 

– 1888: Vista Kolozs vm Nádasmenti js, ház 161, L 956, T 3681 kh (Je: Hnt. 727).

– 1897.IX.1., vasárnap: Tűzvészben leégett a falu közepe. Hordás béfejezése utáni nap volt, Bandi Ferkőéktül indult, a csűr gyúlt meg, Székánosékig ment, ott átalcsapott balra, lefelé, azután jobbra, fel a Csorgutcáig, innét a szél megfordította, s akkor lefelé jött Rókáékig ... Sokat emlegettek bizonyos Korposnét. Korpos Jánosnak kerekes műhelye volt a mai iskola helyén. Házuk melletti kis színben állott a falu tűzoltófecskendője. Felesége szokta mondogatni: Megvöttík ezt a drága vízipuskát s nem használják semmire ... A tűzvészben oda égett a vízipuska is (Nagy Székely János, 1960). 

– 1900: Vista kisközség, Dorgó és Méheskertek ..., ház 180, L 1074 m., o.; T  3712 kh (Hnt).

– 1910: Magyarvista kk. Dorgómajor és Méheskertek; ... ház 246, L 1400 (Hnt. 1913).

– 1912–1914: Nagy Székely János (1877–197?) első bírósága. Pénztárosa volt András István (nagyapám öccse), aki mikor belépett a községi irodába, leginyest fütyölt magának, táncolt égyet, s csak akkor látott dolgához. Ekkor kövezték először a sáros vistai utcát az új bíró nem csekély buzgalma és nógatása nyomán.

– 1914–1917?8? Mátyás János Rácz bírósága a háború kezdetétől végéig. {NSzJ 1960-ban Szalosnak mondta; de ez az újabb telektulajdonosi viszony hatása lehetett nála.}  

1911–1977: Mátyás István Mundrucz, a legkiválóbb magyar férfitáncos, a kalotaszegi leginyes mestere. 1936-tól, a Szentimrei-féle Csáki bíró lánya balladajáték kolozsvári bemutatásától kezdve csodálatos virtuóz táncjátékát többször megcsodálta a közönség; fellépett Bukarestben, Budapesten (itt Harangozó Gyula eltanulta táncát, a főpolgármestertől oklevelet és emlékérmet kapott), s a 70-es évek tv-s Kalákájában. 1942-től töbször filmezték; Martin György 60 fütyült dallamát jegyezte le, tanulmányokat, monográfiát írt róla; a Táncház-mozgalom, a kalotaszentkirályi tánctábor (1992-)  világszerte elterjesztette táncát.